Aachtopf

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Aachtopf különböző aspektusait, elemezve a mai társadalomra gyakorolt ​​hatását és a különböző összefüggésekben való relevanciáját. A Aachtopf a történelem során vita és vita tárgya volt, és a terület szakértőitől a nagyközönségig sok embert érdekelt. Az évek során a Aachtopf fejlődött, és alkalmazkodott a modern világ változó valóságához, és alapvető szerepet játszik abban, ahogyan megértjük a különböző kihívásokat, és hogyan nézzünk szembe velük. A Aachtopf részletes és kimerítő vizsgálatán keresztül igyekszünk megvilágítani annak kevésbé feltárt dimenzióit, és új perspektívákat kínálunk, amelyek gazdagítják a témával kapcsolatos vitát.
Aachtopf

Az Aachtopf (vagy Aach-forrás) Németország legbővizűbb karsztforrása, amely többek között arról is híres, hogy az alig 30 km-t futó Felső-Dunát teljes egészében képes elnyelni - száraz időszakban - Immendingen, Möhringen és Friedingen helységeknél található víznyelőin keresztül. A víz légvonalban - a nyelőktől, a forrásig - nagyjából 12-18 km-t tesz meg és mintegy 240 km² vízgyűjtő terület kapcsolható hozzá. Majd végül az Aach folyócskán keresztül a Rajna vízrendszerét gazdagítja.

Átlagos vízhozama (A Duna vízszállítása függvényében is) mintegy 8500-8600 liter másodpercenként, de a csapadékhullás viszonylatában erősen váltakozik 1310 és 24 100 között.

Az Aach-forrás és a Duna viszonya birodalmi törvényszék elé is került 1927-ben, mert mind a Duna, mind az Aach völgyében élők jogot formáltak a víztulajdon birtoklására. Később a problémát egy másfél kilométeres alagúttal oldották meg, amelynek segítségével kettéosztották Duna vízkincsét Immendingen határában. Így a Duna - elméletileg - nem száradhat ki és a forrás sem apadhat el, ellátva a malmok és minden más vízigényét.

Források

További információk

Commons:Category:Aachtopf
A Wikimédia Commons tartalmaz Aachtopf témájú médiaállományokat.