Belényesforró

A mai világban a Belényesforró olyan téma, amely nagy jelentőségűvé vált, és számos vitát és kutatást generált. Hatása számos területen érezhető volt, a politikától a tudományig, a kultúrán és általában a társadalomon keresztül. Kétségtelen, hogy a Belényesforró egy olyan jelenség, amely az újkori történelemben előtte és utána volt, jelentős változásokat idézett elő, és felkeltette a szakemberek és a polgárok érdeklődését. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Belényesforró hatását, és elemezzük a hatását a különböző területeken, hogy jobban megértsük hatókörét és következményeit.
Belényesforró (Forău)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
KözségBelényesújlak
Rangfalu
KözségközpontBelényesújlak
Irányítószám4117611
SIRUTA-kód31949
Népesség
Népesség666 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 42′ 38″, k. h. 22° 12′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 38″, k. h. 22° 12′ 01″
SablonWikidataSegítség

Belényesforró (Forău), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

Belényestől északnyugatra, Belényesörvényes, Gyepüpataka és Körösszáldobágy közt fekvő település.

Története

Belényesforró nevét 1552-ben említették először Toplytza néven. 1587-ben Forrófalwa, 1598-ban Forrofalva, 1600-ban Forro Falva, 1692-ben Forro, 1808-ban Forro (Dzsoszan-), 1888-ban Dsoszan-Forró, 1913-ban Belényesforró néven írták.

A török hódoltságig a római-, utána a görögkatolikus püspökség birtoka volt.

1910-ben 1354 lakosából 1345 román, 8 magyar volt. Ebből 1314 görögkeleti ortodox, 25 görögkatolikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.

Jegyzetek

Források