Belső mag

Ebben a cikkben a Belső mag témával foglalkozunk, amely ma nagy érdeklődést váltott ki. A Belső mag olyan téma, amely bármilyen korú és hátterű embert érint, mivel jelentősége túlmutat a kulturális és földrajzi korlátokon. Fontos megérteni a Belső mag jelentőségét jelenlegi társadalmunkban, és azt, hogy hogyan befolyásolhatja életünk különböző aspektusait. Ebben a cikkben a Belső mag-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat fogjuk feltárni, azzal a céllal, hogy teljes és objektív elemzést kínáljunk ennek a nagyon releváns témának.
A Föld öves felépítése

A belső mag a Föld legbelsőbb, mintegy 1200 km sugarú része.

A földmag két részét (külső folyékony és belső szilárd öv) 1936-ban fedezte fel Inge Lehmann dán szeizmológus, a földrengéshullámok terjedését figyelve a Föld belsejében. Az őáltala felfedezett felületet, mely a két övet elválasztja mintegy 5000 km mélyen, Lehmann-felületnek nevezik.

A meteoritok és az őket alkotó kémiai elemek fizikai és vegyi tulajdonságainak tanulmányozásából azt feltételezik, hogy a belső magot elsősorban vas és nikkel alkotja.

A belső magban uralkodó környezeti viszonyokról csak hipotézisek léteznek. Feltételezik, hogy a hőmérséklet 5000-7000 °C között alakul, míg a nyomás 330-360 GPa értékek között. A szilárd halmazállapotot azzal magyarázzák, hogy ilyen extrém nyomásviszonyok mellett a vas olvadáspontja rendkívül megnő.

Jegyzetek

  1. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2017. június 6.)
  2. Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2017. június 6.)

Források

  • Báldi Tamás: Általános földtan, egyetemi jegyzet, ELTE Budapest, 1997
  • Borsy Zoltán: Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1998 ISBN 963188928-9