A mai világban a Délnyugat-Ázsia rendkívül releváns téma, amely minden típusú egyén figyelmét felkeltette. A mindennapi életre gyakorolt hatásától a társadalomra gyakorolt általános hatásáig a Délnyugat-Ázsia folyamatos vitákat váltott ki, és ösztönözte az innovatív megoldások keresését. Ez a cikk multidiszciplináris megközelítéssel igyekszik feltárni a Délnyugat-Ázsia különböző szempontjait, átfogó és naprakész jövőképet kínálva ezzel a témával kapcsolatban. Különböző esettanulmányok elemzésével a cél az, hogy az olvasó számára olyan globális és kritikai látásmódot adjon, amely lehetővé teszi a Délnyugat-Ázsia jelentőségének a mai világban való jobb megértését és lehetséges jövőbeli vonatkozásait.
Délnyugat-Ázsia (más néven Elő-Ázsia, Nyugat-Ázsia) az ázsiaikontinens délnyugati részén elhelyezkedő földrajzi terület. A kifejezés nagyjából felcserélhetően használható Nyugat-Ázsiával. Részben régészeti vonatkozásban használják, illetve az ENSZ alrégió beosztásaként. Mind természet-, mind társadalomföldrajzilag elkülönül a Közel-Kelet terminológiától. A Közel-Kelet elsősorban politikai, társadalom-földrajzi egység, melybe több észak-afrikai állam is beletartozik, míg Délnyugat-Ázsia csak Ázsia délnyugati területeit fogja át.
A kifejezés használatát a Közel-Kelet szó helyett egyre inkább preferálják a nemzetközi szervezetek, tekintve, hogy a Közel-Kelet, Távol-Kelet kifejezések egyfajta eurocentrista világkép alapján határozhatók csak meg.
Az ENSZ meghatározása alapján a régióhoz tartozik Törökország, Ciprus, Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia is, bár ezek az államok Ázsia és Európa határán helyezkednek el, és kulturálisan-politikailag mindkét kontinenshez köthetők.
Földrajz
Délnyugat-Ázsia felszíne három nagy tájra tagolódik:
Legnagyobb részét az Arab-félsziget foglalja el. Ez a terület Ázsia egyik legrégebbi ősmasszívuma, valamikor régen még Afrikához tartozott. Az üledékes kőzetréteget táblás vidéknek is emlegetjük. Ez a hatalmas terület értékes kőolaj- és földgáztelepeket rejteget.