A mai világban a Füsi József egyre szélesebb körben érdeklődő témává vált. Relevanciája a személyestől a szakmai szféráig terjed, és a mindennapi élet különböző területeit érinti. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Füsi József még nagyobb jelentőséget kapott, vitákat, kutatásokat és fejlesztéseket generálva, amelyek megváltoztatták a témával kapcsolatos felfogásunkat és megközelítésünket. Ebben a cikkben a Füsi József-hez kapcsolódó különböző perspektívákat és megközelítéseket fogjuk megvizsgálni, hogy elmélyülhessünk a mai világban relevanciájában és következményeiben.
Szülei Horváth József római katolikus MÁV pályafelvigyázó és a református vallású Füsi Erzsébet voltak.Pápán érettségizett. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem magyar–latin–olasz szakán végezte el Eötvös-kollégistaként. 1935-től tíz éven át a fővárosi olasz középiskola oktatója, 1947-ig megbízott igazgatója volt. Utána egy évig a Vígszínház megbízott igazgatója, valamint dramaturg-lektora volt. 1954-1957 között tagja volt a katonai írócsoportnak. Sárgarigó című énekes-zenés játékát 1953 januárjában mutatta be a Magyar Rádió Rádiószínháza. Haláláról beszámolt a Népszabadság.
Magánélete
1947-ben Budapesten, a XII. kerületben házasságot kötött Mikes Ilonával, Mikes Lajos és Havas Irma lányával. Három fiuk született: András, György és László.
Színházi munkái
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: szerzőként: 3; műfordítóként: 21.
Szerzőként
Az aszódi diák (1953)
Hüvelyk Matyi (1957)
A certaldói vásár (1985)
Műfordítóként
Zapolska: Dulszka asszony erkölcse (1955-1957, 1961, 2005)
Zofia Nałkowska: Asszonyok háza (1957)
Callegari: Megperzselt lányok (1959)
Pirandello: Hat szereplő szerzőt keres (1967, 1992, 2002, 2010)