Gravitációs lencse
A gravitációs lencse a tér nagy tömegű objektumok által okozott elhajlítása, mely a közelében egyenes vonalban haladó fény terjedését is meggörbíti, így lencseként működik.
Az elmélet kidolgozásának története
Az általános relativitáselmélet által előrejelzett jelenség, mely az elmélet egyik első kísérleti igazolását is jelentette 1919-ben, amikor az Arthur Stanley Eddington által vezetett expedíciónak egy napfogyatkozás alatt sikerült kimutatnia a Nap gravitációs lencsehatását, melyet a korongjához nagyon közel lévő csillagokra gyakorolt. A tér megfelelő meggörbítéséhez szükséges nagy tömeg miatt gravitációs lencsehatással csillagászati objektumok, általában fekete lyukak, galaxisok, vagy galaxishalmazok térítik el a mögöttük lévő objektumokról érkező fény útját.
Gravitációs mikrolencse
A gravitációs mikrolencse-hatás az exobolygók érzékelésének egyik módszere. Amint a mellékelt ábrán is látható, amikor egy exobolygó áthalad anyacsillaga előtt, annak fényét fókuszálja, és így az általunk megfigyelhető fényességét egy bizonyos mértékben növeli is.
Külső hivatkozások
- Surdej, Jean; Refsdal, Sjur; Pospieszalska-Surdej, Anna: Didactical Experiments on gravitational lensing – Université de Liège: Institut d'Astrophysique et de Géophysique
