Horváti család

A mai világban a Horváti család nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma lett. Hatása kiterjed a mindennapi élet különböző területeire, a politikától a szórakoztatásig. A Horváti család kétségtelenül felkeltette a társadalom egészének figyelmét, és heves vitát váltott ki különböző területeken. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Horváti család-hez kapcsolódó különböző szempontokat, hogy átfogó és átfogó áttekintést nyújthassunk erről a lenyűgöző témáról.

A Horváti család Valkó vármegyei származású, de más vármegyékben is birtokos család, mely nevét a Valkó megyei, mára elpusztult Horváti faluról kapta. A család a Vácián v. Baczián nemzetségből származik, nemzedékrendje a 13. század elejére vezethető vissza, de csak két, országos politikában is jelentős szerepet játszó képviselője volt, Horváti Péter két fia, Horváti János és Horváti Pál.

Birtokai

A család székhelye a Valkó vármegyei, mára elpusztult Horváti falu – Stari Mikanovci közelében – és Szentlőrinc vára – Podgradje – voltak a mai Horvátországban.

Története

A család felemelkedését Nagy Lajos királynak köszönhette. Lajos halála után egy ideig özvegyét Kotromanić Erzsébetet és lányát Máriát támogatták, majd Kis Károly nápolyi királyt hívták meg a trónra. A Horváti testvérek elpártolását a „nőuralommal” szembeni általános elégedetlenség és Mária francia házassági terve okozta. Ettől fogva a délvidéken a királynők uralma ellen fellépők között a legaktívabb szereplő Horváti Pál püspök volt. Valószínűleg az ő nevéhez köthető az – európai latinságban a 14. században szövetség értelemben elterjedt – „liga” kifejezés magyar politikai szóhasználatba való átvétele. A létrejött főúri ligák egyikében a Horváti testvérek voltak a meghatározóak és azt tűzték ki célul, hogy a magyar trónra Kis Károly nápolyi királyt hívják meg. Károly meggyilkolása után a Horvátiak megölték Erzsébet királynét, végül azonban Zsigmond kerekedett felül. A Horváti család 1394 után már nem játszott szerepet Magyarország történelmében.

Ismert tagjai

Források

  1. a b c d szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest (1994). ISBN 963-05-6722-9 
  2. Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon, 1387-1437. : Gondolat. 1984. ISBN 963-281-414-2