Az alábbiakban bemutatott cikkben a Jurij Valentyinovics Trifonov témáját multidiszciplináris megközelítésből tárgyaljuk, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a kérdésről. Különféle nézőpontokat és nézőpontokat fogunk megvizsgálni, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy megértse a Jurij Valentyinovics Trifonov fontosságát és relevanciáját különböző kontextusokban és helyzetekben. Részletes és alapos elemzéssel igyekszünk megvilágítani a kevéssé ismert vagy figyelmen kívül hagyott szempontokat, hogy gazdagítsuk a Jurij Valentyinovics Trifonov-ről szóló ismereteket és megértést.
Szülei a sztálini önkény áldozataivá váltak: édesapját 1937-ben tartóztatták le, majd 1938-ban agyonlőtték, édesanyja nyolc évet töltött munkatáborban. Ezek az emlékek Trifonov egész életére kihatottak, s műveiben is megjelennek. A második világháború során egy moszkvai repülőgépgyárban dolgozott, 1949-ben szerzett diplomát a Gorkij Irodalmi Főiskolán. 1950-ben jelent meg Diákok című regénye, ebben a műben elsőként mutatta be az értelmiségi ifjúság háború utáni helyzetét. Ezt követő regényeiben, az ún. moszkvai kisregényekben olyan értelmiségieket mutatott be, akik a kispolgári környezetükkel meghasonlottak, azonban nem tudták azt maguk mögött hagyni. A Máglyafény (1965) c. kötete édesapja emlékét idézi, akárcsak Az öreg (1978) című munkája. Regényeinek sajátos jellemzője, hogy az időviszonyok kötetlenek. 1981-ben látott napvilágot utolsó írása, a Hely és idő című regény, mely összefoglaló jellegű.
Magyarul
Diákok; ford. V. Rab Zsuzsa; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1951
Diákok; ford. V. Rab Zsuzsa; 2., jav. kiad.; Ifjúsági, Bp., 1953
Sirályok a sivatagban. Regény; ford. Szirmai Marianne; Kossuth, Bp., 1965
Hosszú búcsúzás; ford. Árvay János et al.; Európa, Bp., 1974
Ház a rakparton; ford. Szabó Mária, utószó Katona Erzsébet; Európa, Bp., 1977 (Modern könyvtár)
A másik élet; ford. Szabó Mária; Magvető, Bp., 1978 (Rakéta Regénytár)
Jurij Trifonov–Jurij Ljubimov: Csere. Dráma; ford. Elbert János, rend. Jurij Ljubimov; Szigligeti Színház–Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok, 1979 (A Szolnoki Szigligeti Színház műhelye)
Az öreg; ford. Szabó Mária; Magvető, Bp., 1980 (Világkönyvtár)
Máglyafény; ford. V. Tóth Erzsébet; Magvető, Bp., 1982 (Tények és tanúk)
Hely és idő; ford. Szabó Mária; Magvető, Bp., 1983 (Világkönyvtár)
Tótágast álló ház; ford. Szabó Mária; Magvető, Bp., 1983 (Rakéta Regénytár)
Planetáris szenvedély. Elbeszélések, vallomások; vál. Katona Erzsébet, ford. Albert Csilla et al.; Európa, Bp., 1985
Eltűnés; ford. Szabó Mária; Magvető, Bp., 1988 (Világkönyvtár)
Jegyzetek
↑Cornwell, Neil; Christian, Nicole (1998). Reference guide to Russian literature. Taylor & Francis
↑Shrayer, Maxim D. (2007). An Anthology of Jewish-Russian Literature: Two-Centuries of Dual Identity in Prose And Poetry, Two-Volume Set. M.E. Sharpe