A mai világban a Moszin–Nagant olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a társadalom különböző területein. Az idő múlásával a Moszin–Nagant alapvető fontosságúnak bizonyult a döntéshozatalban és a mindennapi élet különböző aspektusainak fejlesztésében. Hatása olyan jelentőssé vált, hogy egyre többen keresnek információkat és elemzéseket a Moszin–Nagant-ről, hogy megértsék a Moszin–Nagant fontosságát és azt, hogy hogyan befolyásolja az életüket. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Moszin–Nagant mai szerepét, időbeli alakulását és a társadalomra gyakorolt hatását.
A Moszin–Nagant ismétlőpuska a cári orosz hadseregben 1891-ben rendszeresített 7,62 mm űrméretű, belsőtáras ismétlőpuska. Ismert még M1891 és Moszin-puska néven, de gyakran nevezik háromvonalas puskának is. A cári hadsereg, majd modernizált változata a Vörös Hadsereg alapvető gyalogsági lövészfegyvere volt az AK gépkarabély megjelenéséig. A fegyvert Szergej Moszin tervezte, a konstrukcióhoz pedig a belga Léon Nagant által szerkesztett középágytárat használta fel.
1930-ban korszerűsítették. Csökkentették a tömegét, a cső, és így a fegyver hosszát, valamint új irányzékot kapott. A modernizált puskát M1891/30 típusjellel rendszeresítették. Optikai irányzékkal felszerelve mesterlövész fegyverként is használták a szovjet mesterlövészek. Az M1891/30 a második világháború után a Magyar Néphadseregben is rendszeresítve volt 48 M. ismétlőpuska néven.
Jegyzetek
↑A cső űrmérete (7,62 mm) a régi orosz hosszmérték, a 2,54 mm-nek megfelelő vonal szerint.