Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút

A mai világban a Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút a társadalom széles rétegei számára nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút vezető szerepet vállalt különböző területeken, a politikától a populáris kultúráig. A Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút további ismerete elengedhetetlen a jelenleg felmerülő kihívások és lehetőségek megértéséhez. Ebben a cikkben a Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a történetétől a kortárs társadalomra gyakorolt ​​hatásáig.
Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút
Általános adatok
OrszágMagyarország
Hossz6 km
Történelmi adatok
Átadás1908
Leállítás1967
Műszaki adatok
Nyomtávolság600 mm

A Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút egy erdei vasút volt a Bükk-vidéken. 1908-ban épült 600 mm-es nyomtávval, 7 kg/fm-es sínekkel. Az építtetője Wessely Károly szilvásváradi földbirtokos volt – az ő birtokában volt a szilvásváradi hálózat is – a kiépítési terveket Márkus Áron egri mérnök készítette. Fő vonala a falu szélén található fateleptől az egykori Elza-lakig tartott, ahol kétfelé ágazott a Leány-völgybe és a Nagy-völgybe. Nyomvonalát ma is jelölik a turistatérképek, töltése helyenként megvan. 1921-ben hosszabbították meg a falu Eger–Putnok-vasútvonalon található Nagyvisnyó-Dédes megállóhelyig a nagyvasúti szállítás megkönnyítésére. A vonalhossz így elérte a 6 kilométert. 1958-ban került dízelmozdony az addig lóvontatású vasútra. Megszűnésének időpontja kérdéses: egyes források szerint 1967-ben szűnt meg, azonban egy 1969-es térkép még jelöli – igaz, a Leány-völgyi leágazás nélkül.

Jegyzetek

  1. Adatai: Orenstein & Koppel gyártmányú, 3587-es pályaszám, 1930-as gyártási év
  2. Vasútállomások.hu. . (Hozzáférés: 2007. november 4.)
  3. Kisvasút.hu Térképtár. . (Hozzáférés: 2007. november 4.)

Források