Pesti-hordalékkúpsíkság

A Pesti-hordalékkúpsíkság széles spektrumában sokféle téma, megközelítés és perspektíva található. Legyen szó egy történelmi személy életének és munkásságának feltárásáról, egy bizonyos terület aktuális kihívásainak elemzéséről vagy egy jelentős dátum hatásáról, a Pesti-hordalékkúpsíkság arra hív minket, hogy vessük el magunkat a lehetőségek univerzumában. Ezzel a cikkel egy lenyűgöző utazásra indulunk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy felfedezzük, tanuljunk és különböző nézőpontokból átgondoljuk a Pesti-hordalékkúpsíkság-et.
Pesti-hordalékkúpsíkság
ElhelyezkedésDuna menti síkság
NagytájAlföld
KözéptájDuna menti síkság
Fontosabb településekBudapest, Vác, Dunakeszi
Elhelyezkedése
Pesti-hordalékkúpsíkság (Magyarország)
Pesti-hordalékkúpsíkság
Pesti-hordalékkúpsíkság
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 15′ 00″

A Pesti-hordalékkúpsíkság földrajzi kistáj (földrajzi tájegység) Magyarországon. A síkság az Alföld nagytáj, ezen belül a Duna menti síkság középtáj részét képezi. Köznapi elnevezése a rövidebb Pesti-síkság.

Határai és leírása

Határai északról és keletről az Északi-középhegység (Börzsöny, Cserhát, Gödöllői-dombság és Monor–Irsai-dombság), nyugatról a Duna, délről a Csepeli-sík és a Kiskunság.

A Pesti hordalékkúpsíkság legalacsonyabb pontja a 98 méteres tengerszint feletti magasságú Duna, míg a legmagasabb pontja a 251 méter magas, ami egyben a Duna menti síkság legmagasabb pontja is. A tájegység egy dél felé nyitott, félmedenceszerű kistáj, amely kelet felé, a magasabb teraszok irányába lépcsőzetesen emelkedik. A teraszok nagyjából észak-dél irányú sávjait a Duna bal parti mellékvizeinek völgyei nyugat-kelet irányban mozaik- és sakktáblaszerűen szabdalják. Az átlagos relatív relief 8 m/km2. A keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdaltak. A felszín döntő többsége közepes magasságú, tagolt síkság.

A tájegység a Duna menti síkság északi, elkeskenyedő részét képzi, melyet a Budai-hegység és a Gödöllői-dombság közé ékelődő hordalékkúp-teraszok tagolnak. Jelentős hányadát települések és mezőgazdasági területek foglalják el. Növény fajszám: 400-600, ezen belül védett fajok száma 40-60.

Talán a legismertebb mocsaras területe a Merzse-mocsár, amely Budapest XVII. kerülete szélén található.

Települések

A tájegység települései (a Szentendrei-sziget települései nélkül, északról délre):

Jegyzetek

Források

További információk