Széchenyi utca (Debrecen)

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Ez a szócikk a debreceni Széchenyi utcáról szól. Hasonló címmel lásd még: Széchenyi utca (egyértelműsítő lap).

A Széchenyi utca Debrecen egyik legforgalmasabb és legrégibb utcája, a Belvárosban található. Eredetileg Német utcának nevezték a városban portékáikat ezen az utcán árusító német kereskedőkről. Az utca a Kossuth utcával együtt a Belvároson áthaladó kelet-nyugati irányú gépjármű-forgalmat bonyolítja.

Látnivalók

Széchenyi utca, Piac utca sarok, a Podmaniczky-ház

Az 1820-as években épült szép klasszicizáló épület. Az aránylag keskeny telekre épült ház főbejárata a Széchenyi utca felől nyílik. Y alakú lépcsőházában szép íves elrendezésű lépcsősor emelkedik. A tükörboltozatos kocsibejáraton megrakott szekerek jártak, hiszen a házat gazdálkodó építette. Homlokzatán 19 ablak néz a Széchenyi, öt a Piac utcára. Emeleti fogadótermében ülésezett 1849-ben a Magyar Országgyűlés Főrendiháza, a később vértanúhalált szenvedett báró Perényi Zsigmond elnökletével. Augusztus 3-án pedig a cári csapatok tábornoka, Paszkevics tábornok szállt meg falai között.

Széchenyi utca 4, Régiposta étterem

Az 1690-es években épült patríciusház a debreceni népi építészet egyik legszebb megmaradt típusa, amint azt árkádos, boltozott folyosója az elé ugró bejárati portikus mutatja. A kalmárháznak emelt épületben a nagyméretű boltozott pincén túl az eredeti alaprajzi elrendezés a többszöri átalakítások során eltűnt.

A ház legnevesebb vendége, mint azt a ház falán elhelyezett emléktábla is megörökíti, XII. Károly svéd király volt. A vesztes poltavai csata után Törökországba menekült XII. Károly 5 év múlva, 1714 őszén indult onnan hazafelé. Mint Voltaire írja, a török lassú, kényelmes utazást készített elő számára, de Erdély határára érve XII. Károly elbocsátotta török kíséretét, embereit, katonáit összegyűjtötte, s meghagyta, hogy ki-ki igyekezzen eljutni mielőbb Stralsund városába, ahol találkozni fognak. Fekete parókát öltött, aranyszegélyű kalapot, szürke ruhát, kék köpenyt és felvette egy német tiszt, Peter Frisk nevét, így indult rejtve az útnak. A valóság ennél prózaibb, de legalább olyan kalandos, mint Voltaire-nél. Mintegy másfélezer svéd katona kíséretében indult útnak Pitesti térségéből, akik azt az 5 évet a moldvai Bender erődjében töltötték. A lassú haladás miatt ő maga két kísérővel von Düring és von Rosen nevű tiszteivel a gyorsabb haladás reményével elszakadt kísérőitől, hogy 14 nap alatt megtegye Stralsundig a mintegy 2500 km hosszú utat. Bécsig postakocsival utaztak, onnan lóháton. Postaállomásokon szálltak meg, így állítólag 1714. november 13-án Debrecenben. Azok a források, feljegyzések, melyek szerint XII. Károly Diószegi postamester (egyidőben polgármester) házában ékes latin társalgással, borozgatva töltötte estéjét a város szenátorai és kollégiumi professzorok társaságában - mint Ballagi Aladár bemutatta - későbbi keletűek. Valószínűleg nem állt meg a városban.

Jegyzetek

Ez a Hajdú-Bihar vármegye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!