Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Szenátus (Franciaország)-et és annak társadalmunkra gyakorolt hatását. A Szenátus (Franciaország) téma az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki, és heves vitákat és elmélkedéseket váltott ki különböző területeken. A történelem során a Szenátus (Franciaország) meghatározó tényező volt az emberek életében, befolyásolva gondolkodásukat, cselekvésüket és környezetükhöz való viszonyukat. Ebben az értelemben kulcsfontosságú, hogy megértsük a Szenátus (Franciaország) jelentőségét napjainkban, valamint a mindennapi életünkre gyakorolt hatásait. Ezzel a cikkel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk ezt a témát, és elemezzük annak különböző aspektusait, hogy hozzájáruljunk a Szenátus (Franciaország) jobb megértéséhez és megközelítéséhez a jelenlegi kontextusban.
A 2011-es megújítása óta 348 főből álló szenátus számtalan választási reformon ment keresztül. A 2003 július 30-án elfogadott 2003-697-es számú törvény értelmében a szenátorokat 150 000 elektor választja meg hat évre oly módon, hogy 2011-től a mandátumok felét háromévente megújítják.
A szenátusban az Ötödik Köztársaság megszületésétől kezdve a jobboldali és centrista erők voltak többségben, ám 2011-ben első alkalommal a baloldal abszolút többséget szerzett. 2014. október 1. óta a Szenátus elnöke Gérard Larcher.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Sénat (France) című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.