Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Sziget témáját, kitérve annak különböző oldalaira, mai fontosságára és a különböző területekre gyakorolt hatására. Megvizsgáljuk eredetét, időbeli alakulását és az ezzel kapcsolatos különböző nézőpontokat. Hasonlóképpen elemezni fogjuk, hogy a Sziget hogyan befolyásolta a társadalmat, a kultúrát és az emberek mindennapi életét, valamint jelentőségét a globális kontextusban. A cikk során különböző szakértői véleményeket és releváns tanulmányokat mutatunk be, amelyek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy elmélyüljön a Sziget mély és teljes elemzésében, azzal a céllal, hogy gazdagítsa a témával kapcsolatos megértését és ismereteit.
A sziget vízzel teljesen körbezárt kisebb szárazföld. A nagyobb összefüggő szárazföldi területeket kontinensnek nevezzük. A földrajztudósok egybehangzó véleménye szerint Grönland a legnagyobb sziget, míg Ausztrália a legkisebb kontinens (Ausztrália területe kb. 4x nagyobb, mint Grönlandé).
A sziklazátonyok apró, sziklás szigetek, amelyek jellemzően túl kicsik ahhoz, hogy letelepedésre alkalmasak legyenek, sőt talajréteg híján növényzet sem borítja őket. Méretük néhány négyzetmétertől néhány négyzetkilométerig terjedhet. Legjellemzőbb európai előfordulásuk a skandináv tengerpart, ahol csoportokat alkotnak.
A holmok apró, sziklás szigetek, amelyek jellemzően túl kicsik ahhoz, hogy letelepedésre alkalmasak legyenek, de a sziklazátonyokkal ellentétben van rajtuk talajréteg és növényzet borítja őket. A skandináv nyelvekben a kifejezés kicsi, legfeljebb közepes méretű szigetet jelent.