Tekke

Ebben a cikkben a Tekke témáját különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg, hogy megértsük a mai jelentőségét. Elemezzük eredetét, fejlődését és a társadalomra gyakorolt ​​hatásait, valamint a különböző területekre gyakorolt ​​hatását. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül igyekszünk mélyebbre ásni a Tekke legfontosabb aspektusait, megvizsgálva a kultúrában, a gazdaságban, a politikában és a mindennapi élet egyéb vonatkozásaiban gyakorolt ​​hatásait. A Tekke-hez kapcsolódó lehetséges jövőbeli trendekbe is belemélyedünk, hogy megértsük annak hosszú távú hatását.
Egy görögországi tekke

A tekke vagy tekkije, ami tettye változatban is ismert, muszlim, jellemzően török szerzetesek, dervisek kolostorának a neve. A tekkében lakó és gazdasági épületeken kívül imaterem és gyülekezőhely is volt. Ez utóbbit mejdánnak, azaz térnek nevezték.

Tekkék Budapesten

A dervisrendek közül Budán elsősorban a bektásiknak volt tekkéjük, ami a mai Rózsadomb alján, a Török utca és a Gül baba utca találkozásánál állt, de a város visszafoglalásakor (1686-ban) romba dőlt. Ekkortájt a tekkében körülbelül 60 dervis élt. Ezen kívül Budán több tekke is működött, a Miftáh baba tekke, a Hizir baba tekkéje, a Jali tekkéje, ezekről azonban nem tudni, hogy melyik rend kolostorai voltak.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. Ágoston Gábor – Sudár Balázs: Gül baba és a magyarországi bektasi dervisek (.pdf). Terebess Kiadó, 2002. (Hozzáférés: 2017. március 31.)

Források

Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 497. o. ISBN 963-05-6411-4