Traisen (település, Ausztria)

A mai cikkünkben a Traisen (település, Ausztria) lenyűgöző világát fogjuk alaposan megvizsgálni. Az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt ​​hatásáig számos, a témával kapcsolatos aspektusba belemerülünk. Elemezzük a kulturális, gazdasági és politikai vonatkozásait, valamint az emberek mindennapi életében betöltött szerepét. Szakértői interjúkon, esettanulmányokon és statisztikai adatokon keresztül teljes és kiegyensúlyozott képet adunk a Traisen (település, Ausztria)-ről, remélve, hogy olvasóinknak világos és mély megértést adunk ennek a jelenségnek. Kétségtelen, hogy a Traisen (település, Ausztria) egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és izgatottan várjuk, hogy megosszuk veletek mindazt, amit ezzel kapcsolatban felfedeztünk.
Traisen
Traisen címere
Traisen címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásLilienfeldi járás
Irányítószám3160
Körzethívószám02762
Forgalmi rendszámLF
Népesség
Teljes népesség3453 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság356 m
Terület6,8 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 02′ 38″, k. h. 15° 36′ 32″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 38″, k. h. 15° 36′ 32″
Traisen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Traisen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Traisen osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Lilienfeldi járásában. 2019 januárjában 3416 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Traisen a Lilienfeldi járásban
A Megváltó-plébániatemplom
A Keresztelő Szt. János-templom

Traisen a tartomány Mostviertel régiójában fekszik a Gutensteini-Alpok, a Türnitzi-Alpok és a Bécsi-erdő által közrefogott medencében, a Traisen és a Gölsen folyók találkozásánál. Területének kb. harmada erdő. Az önkormányzat egyetlen katasztrális községből áll.

A környező önkormányzatok: keletre Sankt Veit an der Gölsen, délnyugatra Lilienfeld, északnyugatra Eschenau.

Története

Traisen vidéke a 11. században hozományként került az osztrák őrgrófságtól a stájer őrgrófsághoz, amikor II. Lipót lánya, Elisabeth feleségül ment II. Ottokárhoz. Traisent először 1083-ban említik a göttweigi apátság alapítólevelében. Templomát a 12. század közepén építették és egyházközségéhez tartozott Lilienfeld is, az ottani kolostor megalapításáig. A kolostor aztán fokozatosan megszerezte a traiseni földbirtokokat, sőt 1551-re addig független egyházközségét beolvasztották Lilienfeldbe. Bécs második, 1683-as ostromakor a törökök felégették a települést, templomával együtt.

1791-ben Traisenben 22 házat és 150 lakost számláltak össze. 1833-ban a svájci Georg Fischer megvásárolt egy vashámort, ahol fivére később továbbfejlesztett és kovácsoltvas szerelvényeket gyártott benne. Az üzem 1870-re már száz munkást foglalkoztatott. 1877-ben a St. Pölten-Hainfeld vasút elkészültével Traisen is becsatlakozik a vasúti hálózatba. Az üzem az első világháborúban jelentősen felfuttatta termelését, 6000-en dolgoztak benne; a háború után azonban majdnem tönkrement és az alkalmazottak száma 300-ra esett vissza.

1926-ban a több mint 3 ezresre duzzadt település megkapta a mezővárosi státuszt. A második világháború végén, 1945 április 19 és május 8 között a német és szovjet hadsereg súlyos harcokat vívott Traisennél, amelyben mintegy 30 civil, 90 német és 100 szovjet katona halt meg, 4 német és 13 szovjet tankot lőttek ki és 40 ház teljesen megsemmisült, számos másik pedig súlyos károkat szenvedett. A mezőváros összesen 170 főt vesztett a háború során.

1997-ben a Traisen folyó árvize 130 millió schillinges kárt okozott a mezővárosban, emberéletben nem esett kár.

Lakosság

A traiseni önkormányzat területén 2019 januárjában 3416 fő élt. A lakosságszám 2001-ben érte el a csúcspontját 3649 fővel, azóta némi csökkenés tapasztalható. 2017-ben a helybeliek 82,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,6% a régi (2004 előtti), 5,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 8,8% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 3,1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 57,6%-a római katolikusnak, 7% evangélikusnak, 1,9% ortodoxnak, 9,4% mohamedánnak, 22,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 15 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (86,2%) mellett a törökök (4,9%), a horvátok (1,9%) és a szerbek (1,3%) alkották.

A népesség változása:

2016
3 532
2018
3 453

Látnivalók

  • a Jézus Krisztus a világ Megváltója-plébániatemplom 1962-ben épült
  • a Keresztelő Szt. János-templom

Híres traiseniek

Források

Jegyzetek

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Traisen (Niederösterreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.