Vízgyűjtő terület

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Vízgyűjtő terület-et, és mindent, amit ez a téma magában foglal. A Vízgyűjtő terület eredetétől napjaink relevanciájáig, a különböző területekre gyakorolt ​​hatásán keresztül olyan téma, amelyet érdemes több szempontból is elemezni. A következő néhány sorban a Vízgyűjtő terület legrelevánsabb aspektusaiba fogunk beleásni, feltárva lehetséges hatásait, és globális elképzelést kínálva a témáról. Akár ismeri a Vízgyűjtő terület-et, akár új a témában, ennek a cikknek a célja, hogy teljes és naprakész képet adjon erről a problémáról, és felkéri Önt, hogy gondolja át a Vízgyűjtő terület-et, és bővítse ismereteit.
Európa fő vízgyűjtő területei és vízválasztói
A Latorca (Latorița) folyó vízgyűjtő területének 3D animációs ábrázolása

A vízgyűjtő terület a vízválasztók által elhatárolt olyan terület, ahol a csapadékból és hóolvadásból származó víz lefelé folyik a helyi erózióbázis felé, leggyakrabban patakba, folyóba, tóba vagy tengerbe, de néha víznyelőbe (pl. Szlovéniában van sok ilyen búvópatak). A vízgyűjtő területbe beletartoznak a területén átfolyó folyóvizek és a szárazföld, ahonnan a víz ezekbe folyik. A vízgyűjtő területeket vízválasztók, azaz hegy- vagy dombvonulatok választják el egymástól, de előfordul a völgyi vízválasztó is, például Külső-Somogy területén a Balaton vízválasztója több helyen völgyi vízválasztó.

Előfordul, hogy a felszíni vizek vízválasztója és a felszín alatti vizek vízválasztója eltér. Ilyen a helyzet a Schwäbische Alb egyes területein, ahol a felszíni vizek a Rajna vízgyűjtőjéhez tartozó Neckarba folynak, míg a felszín alatti karsztvizek a Blaun keresztül a Dunába.

A világ legnagyobb vízgyűjtő területe az Amazonas folyóé, amelynek területe 6 144 727 km² (Dél-Amerika területének egyharmada).

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek