Venyera–6
Mai cikkünkben a Venyera–6 lenyűgöző világát kutatjuk, amely téma évtizedek óta lekötötte az emberiség figyelmét. A kezdetektől a jelenlegi hatásokig a Venyera–6 alapvető szerepet játszott életünkben, befolyásolva azt, ahogyan gondolkodunk, viselkedünk és viszonyulunk a minket körülvevő világhoz. Ebben a cikkben a Venyera–6 különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, történelmi jelentőségétől a mai relevanciáig, mélyreható és átfogó betekintést nyújtva erre az érdekes témára. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedezőútra, miközben felfedezzük a Venyera–6 titkait és csodáit.
| Venyera–6 | |
.jpg) | |
| Ország |  Szovjetunió |
| Űrügynökség | NPO Lavocskin |
| Gyártó | NPO Lavocskin |
| Küldetés típusa | űrszonda |
| Küldetés | |
| Célégitest | Vénusz |
| Indítás dátuma | 1969. január 10. |
| Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér, 1. indítóállás |
| Hordozórakéta | Molnyija–M |
| Megérkezés | 1969. május 17. |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 1130 kg |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Venyera–6 témájú médiaállományokat. | |
A Venyera–6 a szovjet Venyera-program hatodik űrszondája volt. A Venyera–5 ikertestvére, méretük, műszerezettségük és küldetésük is megegyezett.
A leszállóegység
Lásd: Venyera–5.
A küldetés eredménye
127 napos űrutazás után 1969. május 17-én 7 óra 5 perckor lépett be a Vénusz légkörébe. A Venyera-5-höz hasonlóan légköri adatokat küldött vissza a Földre. Az adatfolyam 51 percen keresztül tartott, majd mikor a leszállóegység elérte a 17 km-es magasságot, megszűnt a rádiókapcsolat (az óriási, 2,7 MPa nyomást nem bírta ki a szerkezet).
Az eredmények felhasználása
Lásd: Venyera–5.
Források
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1984. ISBN 963 326 544 4
|
Ez a csillagászati vagy űrkutatási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |