Ebben a cikkben a Óbudavár-et különböző szemszögekből közelítjük meg azzal a céllal, hogy átfogó és részletes képet adjunk erről a témáról. A Óbudavár napjainkban nagyon fontos téma, mivel hatással van a társadalom, a gazdaság, a politika, a kultúra és az emberek mindennapi életének különböző aspektusaira. Szigorú és mélyreható elemzésen keresztül feltárjuk a Óbudavár különböző oldalait, megvizsgálva következményeit, kihívásait és lehetőségeit. Ezzel a cikkel átfogó és gazdagító perspektívát szeretnénk kínálni az olvasónak, amely lehetővé teszi számukra, hogy jobban megértsék a Óbudavár jelentőségét és hatókörét a mai világban.
Ez a szócikk a Veszprém vármegyei településsel foglalkozik. A fővárosban fekvő Budai várról a Budai Várnegyed szócikk ír.
A közeli városok közül Tapolcától illetve Balatonfüredtől is kb. 25-25 kilométer választja el. Főutcája a Zánka és Nagyvázsony között húzódó 7312-es út, észak és dél felől is csak ezen az útvonalon érhető el.
Története
A település első említése 1413-ból ismert, akkor az óbudai káptalan birtoka volt.
Nevezetességei
Községi könyvtár
A Mosóház, a közeli Mosó-forrás fölé épített boltív népi építészeti emlék. Valamikor idejártak mosni az asszonyok.
A településen 2015. szeptember 27-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester néhány hónappal korábban bekövetkezett halála miatt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,9%-a magyarnak, 24,5% németnek mondta magát (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 89,8%, református 2%, evangélikus 2% (6,1% nem nyilatkozott).