A mai világban a Zalagyömörő egyre aktuálisabb és érdekesebb téma. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Zalagyömörő a társadalom és annak különböző megnyilvánulásai találkozási pontjává vált. A történelem során a Zalagyömörő vita, tanulmányozás és viták tárgya volt, és sokféle véleményt és nézőpontot generált. Akár kulturális, társadalmi, politikai vagy gazdasági szempontból, a Zalagyömörő jelentős nyomot hagyott az emberiségben, szenvedélyeket és kritikát egyaránt gerjesztve. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Zalagyömörő különböző aspektusait és dimenzióit, mai hatását és a mindennapi életben betöltött jelentőségét.
Zalagyömörő Sümeg vonzáskörzetében, a város északnyugati szomszédjában lévő, a Balaton térségét Sopronnal összekötő 84-es főút mentén elhelyezkedő község. Belterületén csak a 7329-es út húzódik végig.
1910-ben 1053 lakosából 1052 magyar volt. Ebből 1034 római katolikus, 19 izraelita volt. A 20. század elején Zala vármegye Sümegi járásához tartozott. Az 1950-es megyerendezés óta tartozik Veszprém megyéhez.
Közélete
Polgármesterei
1990–1994: Tóth András (független)
1994–1998: Tóth András (független)
1998–2002: Tóth András (független)
2002–2006: Tóth András (független)
2006–2010: Tóth András (független)
2010–2014: Illés László (független)
2014–2018: Illés László (független)
2018–2019: Vass Géza (független)
2019–2022: Vass Géza (független)
2022-től: Márkus Roland Imre (független)
A településen 2018. december 16-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester halála miatt.
A 2019-ben megválasztott polgármester 2022. május 6-án elhunyt, ezért ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a községben 2022. július 24-én.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,1%, református 2,5%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,2% (12,7% nem nyilatkozott).