A mai világban a
1801 az érdeklődés és a vita visszatérő témájává vált. A
1801 megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, vélemények és nézőpontok széles skáláját generálva. A történelem során a
1801 alapvető szerepet játszott különböző területeken, társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági szempontokat befolyásolva. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a
1801 hatását és jelentőségét, elemezzük különböző oldalait, és feltárjuk a jelenkori társadalmunkra gyakorolt hatásait.
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
Évtizedek: 1750-es évek – 1760-as évek – 1770-es évek – 1780-as évek – 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek
Évek: 1796 – 1797 – 1798 – 1799 – 1800 – 1801 – 1802 – 1803 – 1804 – 1805 – 1806
Események
Határozott dátumú események
Határozatlan dátumú események
- az év folyamán
- Az első adat az ármentesített szegedi területeken jelentkező belvízről, amelynek hatására mintegy 400 épület pusztult el.
Az év témái
1801 a kultúrában
Születések
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Halálozások
- január 11. – Domenico Cimarosa, olasz zeneszerző (* 1749)
- március 21. – Fába Simon, bölcseleti doktor, esztergom-főegyházmegyei prépost-kanonok, költő (* 1731)
- március 23. – I. Pál, Oroszország cárja (* 1754)
- július 10. – Ráday Gedeon, koronaőr, főispáni helytartó, belső titkos tanácsos (* 1745)
- július 26. – Georg Heinrich Borowski, német zoológus (* 1746)
- szeptember 23. – Pray György, jezsuita szerzetes, történetíró, a budai, majd pesti egyetemi könyvtár vezetője (* 1723)
- november 9. – Benkő Miklós, magyar jezsuita rendi, később világi pap (* 1724)
- november 16. – Déodat Gratet de Dolomieu(wd), francia geológus, mineralógus, vulkanológus, a dolomit kőzet és az olasz Dolomitok (hegység) névadója (* 1750)
- november 24. – Franz Moritz von Lacy, osztrák császári hadvezér (* 1725)
- december 21. – Gvadányi József, generális, író (* 1725)
Jegyzetek
- ↑ Matz, Klaus-Jürgen: Ki mikor uralkodott, kormányzott? Magyar Könyvklub, Budapest, 2003. 179. p.
- ↑ a b Fodor Ágnes, A. et al.: Uralkodók és dinasztiák. Magyar Világ Kiadó, , 2001. 595. p.
- ↑ Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1736–1846.” 6-7. szám, 39. o, Kiadó: História folyóirat.