A mai világban a 1868 nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Hatása különböző területekre terjedt ki, vitákat, vitákat és reflexiókat generált a fontosságáról és következményeiről. A politikai szférától a kulturális szféráig a 1868 olyan általános érdeklődésre számot tartó témává vált, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a 1868 számos aspektusát, elemezve annak időbeli alakulását és az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását. Ezenkívül megvizsgáljuk a 1868 körül létező különböző perspektívákat, teljes áttekintést nyújtva a mai társadalomra gyakorolt hatásáról.
december 5. – I. Ferenc József szentesíti a magyar királyi honvédségről alkotott XLI. törvényt, az ún. véderőtörvényt. (A törvénycikk rendelkezett a királyi honvédség szervezeti felépítéséről, így a királyi honvédséget 82 gyalogoszászlóalj és 32 lovasszázad alkotta.)
március 13. – Jankó János, ifj. földrajz- és néprajztudós, Nyugat-Szibéria hanti népességének kutatója, az összehasonlító tárgyi néprajz egyik első hazai művelője († 1902)
március 18. – Marek József állatorvos, az MTA tagja, a magyar állatorvos-tudomány kiemelkedő alakja († 1952)
szeptember 1. – Gyulai Ferenc császári és királyi táborszernagy, osztrák hadügyminiszter, gróf Gyulay Ignác császári és királyi táborszernagy és Julia von Edelsheim osztrák bárónő fia (* 1798)
↑Topor István: A magyar királyi debreceni 2. honvéd huszárezred első világháborús harcainak emlékezete. In.: Honvédségi Szemle. 143. évf., 2015/1 sz., 140. oldal, ISSN 2060-1506
↑Nagy Gábor: Az idő hosszú története. In.: HVG. XLI. évfolyam, 2019/16. (2075.) szám, 38. oldal, ISSN 1217-9647
↑Nagy Gábor: Most az egyszer. In.: HVG. 2017/23. szám, 28. oldal, ISSN 1217-9647