Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Sajó Sándor (költő)-et, és kitérünk a témához kapcsolódó különböző szempontokra. Elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását, jelentőségét napjainkban és időbeli alakulását. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Sajó Sándor (költő) körül létező különféle véleményeket és nézőpontokat, átfogó és kiegyensúlyozott jövőképet kínálva. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül történelmi, szociológiai, gazdasági és kulturális vonatkozásokkal foglalkoznak majd, azzal a céllal, hogy az olvasó teljes és gazdagító megértést kapjon a Sajó Sándor (költő)-ről. Emellett esettanulmányok, tanúvallomások és releváns adatok is bemutatásra kerülnek, amelyek hozzájárulnak a feltárás gazdagításához. Ne hagyja ki ezt a teljes vizsgálatot a Sajó Sándor (költő)-en!
Id. Sajó Sándor és Rosnagl Terézia fia. Az elemi iskolát Ipolyságon, középiskolai tanulmányait a selmecbányai evangélikus líceumban végezte. Egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta, 1895-ben nyert tanári oklevelet. 1891-től a nyitrai polgári és középkereskedelmi iskolában, 1893-tól az újverbászi gimnáziumban tanított, egy ideig a Verbász és Vidéke című lapot is szerkesztette. 1903 után Budapestre került. Tanította a magyar és latin nyelvet valamint a szépírást 1903-1918 között a Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban. 1917-től 1930-ig a kőbányai Szent László Gimnázium igazgatója volt. Ő volt az Országos Középiskolai Tanáregyesület főtitkára és a Magyar Tanárok Nemzeti Szövetségének elnöke is. 1917-ben tagja lett a Kisfaludy Társaságnak. 1930-ban vonult nyugalomba. A Magyar Tudományos Akadémia 1932-ben választotta levelező tagjává. 1933. február 1-jén a Krisztina körúton a Déli Vasút előtti illemhelyen érte a halál. Neje Delhaes Lujza volt.
Művei
Hazafias és irredenta költemények szerzőjeként vált ismertté. Verseit 1885-től közölték a fővárosi és vidéki újságok, folyóiratok. A "Magyarnak lenni" c. verseskötetében "A vén bolond" c. 1923. évi versében jelent meg először az a verssor, amely azóta szállóigévé vált: "Gyáva népnek nincs hazája".
Fiatal szívvel (versek, Bp., 1898)
Útközben (versek, Bp., 1904)
Zrínyi György házassága (történelmi vígjáték, bemutatta a Nemzeti Színház, 1907-ben)
Gordonka (versek, Bp., 1910)
Tegnaptól holnapig (versek, Bp., 1920)
Magyar versek (Bp., 1922)
Muzsikaszó (Bp., 1925)
Gyertyaláng (Bp., 1930)
Válogatott költeményei (Bp., 1937).
Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című többkötetes műben Hontmegye ismertetetése [halott link]
Emlékezete
Sajó Sándor, a honszerető költő és pedagógus, (Nemzeti sorskérdések a XX. század Európájában című konferencia előadásai, 2008, Ipolyság) Palóc Társaság évkönyv-sorozata, SikerX Bt. Kiadó, 2009, ISBN 978-963-7082-32-0
Sajó Sándor-szavalóverseny, Ipolyság
2018-ban az óbudai Árpád Gimnáziumban Sajó Sándor-emléktáblát lepleztek le.
Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. , Béta Irodalmi Rt., .
Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. , Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, .
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. II. Ajaktól Zsurkig. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 1996. (A Jósa András Múzeum kiadványai 41.)
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.