A mai világban a Ezdrás harmadik könyve az ágazatok széles körében nagyon fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. Akár személyes, akár szakmai vagy akadémiai szinten, a Ezdrás harmadik könyve felkeltette a figyelmet, és több területen is vitát váltott ki. Az idő múlásával a Ezdrás harmadik könyve fejlődött és alkalmazkodott a társadalom változó igényeihez, bemutatva fontosságát és relevanciáját a különböző kontextusokban. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Ezdrás harmadik könyve hatását és befolyását, elemezzük különböző oldalait, és átfogó perspektívát kínálunk erre a széles körben vitatott témára.
IN: A Károlyi-biblia 1981-es hasonmás kiadásában: Károlyi Gáspár: Szent Biblia I.–II., (szerk. Katona Tamás) Magyar Helikon, Budapest, 1981, ISBN 963-207-545-5
A könyv szövege talán a Kr. e. 1. században íródott. Szerkesztője esetleg egy Rómában élő zsidó ember, de fellelhetőek rajta egyiptomi és qumráni hatások is. Teológiai sajátosságai Isten csak teremtőként való ábrázolása, illetve az a nézete, hogy Isten adja a zsidókat az ellenség kezébe. A könyv eszkatológiai tanítása nem egységes, és a Messiásnak is eszkatologikus szerepet szán.
A mű tulajdonképpen az ószövetségi Ezdrás és Nehémiás könyvek átdolgozott változata. Ezeken kívül tartalmazza az ún. Dareiosz-elbeszéléseket judaizált formában. Számos látomás teszi különlegessé a könyvet. Némely része hasonlóságot mutat Újszövetségi igehelyekkel:
"Sokan vannak a teremtettek, kevesen a megváltottak." (8:3) – Vö.: Mt 22:14, Lk 13:23
Sion megszemélyesítése – Vö.: Róm 5:12–22
párhuzamos részek a 2Péter 2:19-cel és a 2Tessz 2:8-cal
A Károlyi-biblia 1981-es hasonmás kiadásában: Károlyi Gáspár: Szent Biblia I.–II., (szerk. Katona Tamás) Magyar Helikon, Budapest, 1981, ISBN 963-207-545-5
Forrás
Benyik György. Az újszövetségi szentírás I–II. Szeged: JATE Press (1995)