Sirák fia könyve

Ebben a cikkben a var1 lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. A modern társadalomra gyakorolt ​​hatásától a történelmi eredetig egy utazásra indulunk a különböző oldalain keresztül. A Var1 több területen is vita tárgya volt, a politikától a populáris kultúráig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk ennek relevanciáját különböző összefüggésekben, valamint mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását. Felfedezzük, hogyan alakította a var1 a körülöttünk lévő világról alkotott képünket, és hogyan járult hozzá a hozzá való viszonyulásunkhoz. Készüljön fel arra, hogy elmélyüljön ennek az izgalmas témának a mélyreható és informatív elemzésében.
Jörg Breu: Jézus Sirák, a Geheimes Ehrenbuch der Fugger című mű illusztrációja

Sirák fia könyve a deuterokanonikus könyvek egyike. A katolikus egyház a tridenti zsinaton (1545-63) ünnepélyesen kanonikusnak nyilvánította. A protestáns keresztény irányzatok a deuterokanonikus könyveket apokrifeknek is nevezik. Bár hosszú időn át csak a görög nyelvű eredetik voltak ismertek, később bebizonyosodott, hogy Sirák fiának könyvét eredetileg héberül írhatták. 1896-ban a kairói zsinagóga egyik tárolójában, ahol elhasznált tekercseket tartottak, felfedezték a könyv öt kézzel másolt töredékét a 11.-12. századból. Ennél régebbi szövegrészek kerültek elő Kumránból 1946-ban. 1964-ben a Masszáda erődben találtak egy hiányos tekercset Sirák fiának könyvéből, ami az erődben magukat elsáncolt zelótáké lehetett. Ezekből a töredékekből a könyv mintegy kétharmadát rekonstruálták.

A szerző

Sirák így nevezi magát, a görög nyelven írt szövegben: "Jézus, Sirák fia, Eleazár unokája, Jeruzsálemből". A könyv eredetileg héber nyelven keletkezett, a szerző unokája fordította görögre

Az eredeti mű és a fordítások: Szent Jeromos ismerte a héber eredetit, de nem fordította le, hanem a Vetus Latina szövege került a Vulgatába. Ismeretes volt még szír nyelvű fordítás is, hosszú ideig a keresztények csak ezeket használták. Végül 1896-ban a kairói karaita zsinagógában megtalálják az eredeti héber szöveg kétharmadát Kr. u. 11. és 12. századi kéziratokban. A katolikus egyház a görög nyelvűt kanonizálta, mert az a teljes írás. A szaktudósok viszont a héber töredék szövegből indulnak ki és azt egészítik ki a görögből.

A könyv nevei

A könyv a zsidó hagyományban Ben Szira néven ismert. A latin nyelven beszélő keresztény egyházakban az Ecclesiasticus (Egyházi könyv) nevet adták. Modern szóhasználatban Ben Szirának, vagy a görög Szirák után Sziracidának nevezik.

A könyv tartalma

  • Előszó, bemutatkozás.
„ Haragja a gonoszt nem teszi igazzá, inkább földre rántja haragjának súlya. A türelmes kitart egy ideig, s ha az eltelt, örömben lesz része. Hallgat, amíg el nem jön a beszéd ideje, bölcsességét aztán sok száj magasztalja ”
– Sir 1,22-24
„ Aki erőszakkal keresi igazát, olyan mint a herélt, aki az érintetlen lányt meg akarja erőszakolni. ”
– Sir 20,4
  • Tanítás főként a családról és házasságról
  • Tanítás a társadalmi életről
„ Aki bosszút áll, azon bosszút áll az Úr is, kemény számadást tart vele bűneiért. Bocsáss meg a másik embernek, ha vétett, imádkozzál, és neked is megbocsátják vétked. ”
– Sir 28,1-2ˇ
  • Hálaadás Istennek, a bölcsesség keresése

Jegyzetek

  1. ↑ Az ószövetségi kánon keletkezése és az apokrifek
  2. ↑ Deuterokanonikus bibliai könyvek. Kálvin Kiadó (1999) 
  3. ↑ Jézusnak, Sirák fiának könyve, szentiras.hu
  4. ↑ A szócikk részben vagy egészében a Bibliában található: Bevezetés Sirák Fia könyvéhez fejezet segítségével készült, Szent István Társulat 2007.

Források

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot