Ebben a cikkben a Kisherend lenyűgöző világát fogjuk felfedezni. Függetlenül attól, hogy többet szeretne megtudni életéről és munkásságáról, felfedezni a mai társadalomra gyakorolt hatását, vagy egyszerűen csak megérteni jelentőségét a történelemben, ez a cikk az Ön számára készült. A következő néhány sorban alaposan megvizsgálunk mindent, amit a Kisherend-ről tudnia kell, érdekes adatokat, mélyreható elemzéseket és innovatív szempontokat kínálva. Készülj fel a tudás és felfedezés útjára, miközben megfejtjük a Kisherend-hez kapcsolódó titkokat és csodákat. Ne hagyd ki!
Siklós északi vonzáskörzetében fekszik; a szomszédos települések: kelet felől Peterd, délkelet felől Újpetre, délnyugat felől Vokány, északnyugat felől pedig Egerág.
Megközelítése
Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak egy útvonalon érhető el: a Pécs-Siklós közti 5711-es útról letérve, az 57 113-as számú mellékúton.
Vasútvonal nem érinti.
Története
Kisherend és környéke már az ókorban is lakott hely volt, amit a területén fellelhető nagyszámú római korból származó lelet is bizonyít.
Herend (Kisherend) nevét az oklevelek 1282-ben említik egy odavaló lakos nevében.
1330-ban nevét Herend néven írták, és Ormándi Miklós birtoka volt, aki mivel fiu utóda nem született, itteni birtokát 1289-ben vejére Deniper fia Istvánra hagyta.
A település a török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd az 1700-as években magyarok népesítették újra. Később azonban néhány német család is megtelepedett itt.
2016–2019: Varga Zsolt (független, a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatásával)
2019-től: Varga Zsolt (független)
A településen 2011. október 16-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő faluvezető is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.
2016. január 24-én újabb időközi választást tartottak Kisherenden, ezúttal is azért, mert a képviselő-testület néhány hónappal korábban – 2015 októberében – az önfeloszlatás mellett döntött. A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,5% románnak mondta magát (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,4%, református 2,1%, felekezeten kívüli 10,2% (33,2% nem nyilatkozott).