Ennek a cikknek a célja a Liget (település) fontosságának bemutatása a mai társadalomban. A Liget (település) évek óta aktuális téma, és hatása az utóbbi időben sokkal nyilvánvalóbbá vált. Megalakulása óta a Liget (település) alapvető szerepet játszik a mindennapi élet különböző területein, személyes és kollektív szinten egyaránt. Ebből az alkalomból részletesen elemezzük a Liget (település) hatását a különböző területeken, valamint annak mai relevanciáját. Emellett széleskörű és kritikus perspektívát kíván nyújtani a Liget (település) társadalmunkban betöltött szerepéről, kiemelve a kultúrára, politikára, gazdaságra és technológiai fejlődésre gyakorolt hatását.
A község közigazgatási területét egy rövid szakaszon a 66-os főút is érinti, de központja csak annak egyik mellékútján, a 65 182-es számú bekötőúton érhető el. A főútról ehhez a 18-as kilométer előtt, Magyarszék kishertelendi községrészében kell letérni, gyakorlatilag ugyanott, ahol a Komló felől érkező 6542-es út is betorkollik a főútba (az elágazás nincs egyértelműen jelezve, könnyű eltéveszteni). A többi szomszédjával (a nyugatra fekvő Varga, az északra elterülő Kisvaszar és a délkeleti szomszédjában elterülő Mecsekpölöske településekkel) leginkább csak erdei földutak kötik össze.
Története
Liget település neve 1510-ben bukkant föl először az oklevelekben. A falu első ismert birtokosai a Bökény nemzetség tagjai voltak, később a pécsi püspök birtokának írták. A török időkben a Lengyel családnak és Lengyel Miklósnak, a szigligeti vár kapitányának a birtoka volt. A 19. században egy időben Kórégyi Gál József volt Liget birtokosa.
Közélete
Polgármesterei
1990–1994: Geisz Egon (független)
1994–1998: Geisz Egon (független)
1998–2002: Geisz Egon (független)
2002–2006: Geisz Egon (független)
2006–2007: Fodor Ferenc (független)
2008–2010: Vargáné Szabó Gabriella (független)
2010–2014: Vargáné Szabó Gabriella (független)
2014–2019: Vargáné Szabó Gabriella (független)
2019-től: Vargáné Szabó Gabriella (független)
A településen 2008. február 3-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult el, elődje, a községet a rendszerváltástól 16 éven át vezető Geisz Egon viszont igen, de 13,54 %-os eredményével, három jelölt közül csak a második helyet érte el.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,1%-a magyarnak, 14,9% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,7% németnek, 0,7% románnak mondta magát (26,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49%, református 1,9%, görögkatolikus 1,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,6% (36,5% nem nyilatkozott).
Nevezetességei
Római katolikus temploma 1841-ben épült, a mai Hamberger és Béke utcák kereszteződésénél, egy kisebb magaslaton; a Szentháromság tiszteletére lett szentelve, felújításra szorul. Egyhajós építmény, melynek karcsú tornya a bejárat fölött emelkedik. A szentély egyenes záródású, a kétoldalról szimmetrikusan kapcsolódó sekrestyei és a mellékkápolnai rész hátfala a szentélyzáródással egybefüggő, egyenes falsíkot képez. A templom egyik oldalfalánál található a község 15 első világháborús áldozatának hősi emlékműve.