Pécsudvard | |||
Pécsudvard, Széchenyi utca | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Zsdrál Artúr (független) | ||
Irányítószám | 7762 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 767 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 91,1 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,43 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 00′ 36″, k. h. 18° 16′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 36″, k. h. 18° 16′ 36″ | |||
Pécsudvard weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsudvard témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pécsudvard község (horvátul: Udvar) Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
A Baranyai-dombság szívében ]fekszik a település. Északról Pécs, északkeletről Kozármisleny, délkeletről Egerág, délről Szőkéd, délnyugatról pedig Pogány határolja.
Az ország távolabbi részei felől a legfontosabb közúti megközelítési útvonala az M60-as autópálya, amely az északi határában halad el és csomópontja is van itt (a Pécs-Kelet csomópont). Belterületén azonban csak az 5716-os út halad keresztül, azon érhető el Pécs, illetve az 58-as főút és Kozármisleny felől is.
A hazai vasútvonalak közül a települést a Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Pécsudvard megállóhely – aránylag rendhagyó módon – a település központjában található, közúti elérését az 57 125-ös számú mellékút biztosítja.
A Pécstől délre fekvő település kedvező természeti adottságait látszik alátámasztani az a tény, hogy már a kőrézkortól lakott hely volt (baden-péceli kultúra). Régészeti emlékeket a bronzkor kultúrái: a somogyvár–vinkovci és a mészbetétes kultúra népei, illetve az őket követő rómaiak is hátrahagytak.
A Pécsi-medence és a Baranyai-dombság határán fekvő település kialakulásában a földművelés játszott fontos szerepet. Az először 1181-ben említett település (Udwarch) az Árpád-korban a közeli Koaszt (a mai Kozármisleny melletti) várához tartozott. Feltételezhetően tekintélyes udvarház állott itt. A település neve is az udvar -d kicsinyítőképzős változata. Feltehetően ekkor jelentősebb épület állt a településen, s a község elnevezése is erre utal. Magyarságát a török időkig megőrizte, utána viszont teljesen megváltozott: főként katolikus horvátok telepedtek be, kisebb részben németek.
2001-ben lakosságának 22,2%-a volt horvát.
A településen 2009. február 8-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 747 | 758 | 759 | 803 | 798 | 800 | 772 | 767 |
2013 | 2014 | 2015 | 2018 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 17,5% horvátnak, 3,6% németnek, 2,1% szerbnek mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,6%, református 6,3%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 13,8% (26,4% nem nyilatkozott).