Ebben a cikkben aZalaszombatfa-et elemezzük, egy olyan témát, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban. A _Var1 különböző területeken, a politikától a tudományig, beleértve a kultúrát és a technológiát is, vita tárgyának bizonyult. Relevanciája és a mindennapi életre gyakorolt hatása miatt sok embert érdekel, kortól, nemtől, társadalmi-gazdasági szinttől vagy földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül. Ebben a cikkben a Zalaszombatfa különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, elemezve annak eredetét, fejlődését, hatását és lehetséges jövőbeli következményeit. Ezen túlmenően az üggyel kapcsolatos különféle nézőpontokkal és véleményekkel foglalkozunk azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító látásmódot kínáljunk a ma oly aktuális témában.
Zalaszombatfa a Lendva sikságán, a magyar-szlovén határ közelében helyezkedik el. A településre Rédics irányából fut be egy mellékút. A községbe napi négy autóbusz jár Lenti felől.
Magyarországon belül a legközelebbi főútvonalak (a 86-os főút és a 75-ös főút Rédicsnél érhetőek el, míg a szlovén oldalon az A5-ös autópálya halad el.
A falu Szentistvánlak nevű településrészétől nyugatra folyik a Határ-patak. Szentistvánlak főutcáján keresztülhalad a Hetés tájegység településeit felfűző Mesés Hetés Zöldút elnevezésű turistaút.
Története
Zalaszombatfa első említése 1335-ből való. Birtokosai egészen 1644-ig az alsólendvai Bánffyak voltak. Ekkor Nádasdy Tamás kezére jutott. A törökök nem dúlták fel a települést, ám a falu lakosait sokat dolgoztatták a lenti és az alsólendvai várakon.
Az alsólendvai járásban lévő település a trianoni békeszerződés hatására a magyar-jugoszláv határ magyar oldalára került, így elvágva korábbi természetes piacától pusztulásnak indult a település. Mára lakossága ötödére csökkent le, a közügyek mind Rédicsen zajlanak. A súlyosan elöregedett falu a turizmusban próbál megoldást találni a népesedési problémákra.
Közélete
Polgármesterei
1990–1994: Tüske Béla (független)
1994–1998: Tüske Béla (független)
1998–2002: Tüske Béla (független)
2002–2006: Tüske Béla (független)
2006–2010: Tüske Béla (független)
2010–2014: Tüske Béla (független)
2014–2019: Szabó Zoltán (független)
2019-től: Szabó Zoltán (független)
Gazdasága
Zalaszombatfa a Lenti "Szabadság" Vadásztársasághoz tartozik a vadászati jogok terén.
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 100%. A lakosok 88,4%-a római katolikusnak vallotta magát (9,3% nem nyilatkozott).
Nevezetességei
A település nevezetességei, látnivalói:
Szent Péter és Pál-templom
Kódisállásos lakóház (Kossuth u. 27.)
Fumu és hetési szőttes szobor
I. és II. világháborús emlékmű
Régi iskolaépület (ma turistaház)
Hagyományos kemence a régi iskolaépület kapuja előtt
Kőkereszt, talapzatán három szoboralakkal (a temető közelében áll)