Ebben a cikkben elmélyülünk a Ormándlak lenyűgöző világában, feltárva annak különböző oldalait, jelentését és az élet különböző területeire gyakorolt lehetséges hatásait. A Ormándlak az idők során érdeklődés és vita tárgya volt, kíváncsiságot és elmélkedéseket ébresztett a tudománytól a populáris kultúráig különböző területeken. Ebben az olvasmányban végig elemezzük ennek relevanciáját a jelenlegi kontextusban, valamint az ötletek és perspektívák alakulására gyakorolt hatását. Nem számít, hogy Ön amatőr vagy szakértő a témában, ez a cikk elvezeti Önt a Ormándlak új szempontjainak felfedezéséhez, és minden bizonnyal új látásmódot ad ebben a témában.
Gombosszegtől keletre fekvő település. Közigazgatási területének szélét érinti a Zalaegerszeg-Nagylengyel-Nova közt húzódó 7401-es út, utóbbiból Nagylengyel keleti részén indul Ormándlak központjába a 74 119-es számú mellékút; de egy számozatlan alsóbbrendű út is kiágazik a település felé ugyanebből az útból, Nagylengyeltől délre.
Története
OrmándlakÁrpád-kori település. A falu és környéke az őskor óta lakott hely. Nevét az írásos források 1260-ban említették először. Első ismert birtokosa az Ormándi család volt, melynek itt a 16. század végéig voltak birtokai. A 17. században már több családnak is volt itt birtoka, így a 20. század közepéig a Bagodi, Naypár, Hertelendy, Köhler, Andrási, Waisbecker, gróf Somssich és a Dervalics családnak is.
Az 1910-ben végzett népszámláláskor Ormándlaknak 229 magyar, római katolikus vallású lakosa volt. A falu ekkor Zala vármegye Novai járásához tartozott.
Közélete
Polgármesterei
1990–1994: Horváth Imre (független)
1994–1998: Horváth Imre (független)
1998–2002: Gombos Péter (független)
2002–2004: Méry Zoltán (független)
2005–2006: Méry Zoltán (független)
2006–2010: Méry Zoltán (független)
2010–2014: Méry Zoltán (független)
2014–2019: Horváth Norbert (független)
2019-től: Horváth Norbert (független)
A településen 2005. január 30-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson az addigi polgármester is elindult és meg is nyerte azt.
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 86,9%, cigány 10,1%. A lakosok 67,2%-a római katolikusnak, 27,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (3,3% nem nyilatkozott).
Nevezetességei
Római katolikus temploma - A Szentháromságról és Nagyboldogasszonyról elnevezett barokk templom 1769-ben épült. Szentélyének faliképeit 1781–1785 között id. Dorffmaister István készítette. A jellemzően 19–20. századi templomot Bagodi András építtette 1769-ben, 1991-ben lett helyreállítva.