A mai világban a Padár továbbra is a társadalom számára nagyon fontos és érdekes téma. Akár a gazdaságra gyakorolt hatása, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása, akár a szociális szférában betöltött fontossága miatt, a Padár továbbra is vita- és elmélkedés tárgya minden korú és hátterű ember számára. A történelem során a Padár alapvető szerepet játszott abban, ahogyan viszonyulunk a minket körülvevő világhoz, és tanulmányozása és megértése továbbra is alapvető fontosságú a mai társadalom működésének megértéséhez. Ebben a cikkben a Padár-hez kapcsolódó különböző szempontokat és a modern élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását vizsgáljuk meg.
A falu egykor a Kapornaki Prépostság birtokai közé tartozott. Vályi András 1797-ben így írt a községről:
"Padar, magyar falu Szala Vármegyében, földes Ura a Kapornaki Prépostság, lakosai külömbfélék, fekszik Kapornakhoz közel, mellynek filiája, határja középszerű, földgye meglehetős termékenységű, legelője, fája van, második osztálybéli".
Közélete
Polgármesterei
1990–1994: Tóth Tibor (független)
1994–1998: Tóth Tibor (független)
1998–2002: Tóth Tibor (független)
2002–2006: Tóth Tibor (független)
2006–2010: Tóth Tibor (független)
2010–2014: Szőke-Török Noémi (független)
2014–2016: Szőke-Török Noémi (független)
2016–2019: Németh Imre András (független)
2019-től: Németh Imre (független)
A településen 2016. augusztus 28-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92%, cigány 4%, német 1%, román 0,48%. A lakosok 72,6%-a római katolikusnak, 10,2% reformátusnak, 2,5% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,7% nem nyilatkozott).