A mai világban a Baglad olyan téma, amely a társadalom minden területén nagy aktualitást kapott. A Baglad a gazdaságra gyakorolt hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásáig folyamatos vita és elemzés tárgya volt. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Baglad különböző aspektusait, megvizsgáljuk eredetét, időbeli alakulását és mai hatását. A terület szakértőivel készített interjúk és releváns statisztikai adatok segítségével világos és teljes képet igyekszünk felépíteni a Baglad-ről, elmélyülve annak következményeiben és kihívásaiban.
Az Őrségben, a Nagy-völgyi-patak melletti sík területen fekszik Csesztregtől 5 kilométerre délnyugatra, Lentitől 8 kilométerre északnyugatra, a 86-os főúttól 2,5 kilométerre nyugatra, a 7418-as út mentén, amelyből déli határszélén ágazik el a Nemesnépre vezető 7421-es út. Munkanapokon viszonylag sűrűn közlekednek az autóbuszok a település és Lenti között, hétvégén azonban csak egy járat érinti.
Története
A településre utaló első fennmaradt említés 1715-ből való. A Baglad név 1773 óta használatos. A 19. században az itt létrejött aprófalu Alsólendva vonzáskörzetébe tartozott. A trianoni békeszerződés után Alsólendva Jugoszláviába került, de Baglad Magyarországon maradt. Lakóinak száma 1935-ben még 271 fő volt, de később Magyarország és Jugoszlávia rossz viszonya miatt hátrányos helyzetűvé vált, lakosságszáma nagy mértékban csökkent, s mára elöregedett aprófaluvá lett.
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 89,3%, cigány 8,5%. 68,7% római katolikusnak, 10,4% felekezeten kívülinek vallotta magát.